"Egy tanú a testben, örökké lesben,
Végtelen táncot táncolunk ketten,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Szentélyek csöndje és keserű, lusta kéj,
Egy szemvillanásnyit szikrázó szenvedély,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!"
Kovács Ákos : Ez a miénk
"Noha a két madár ugyanazon a fán ül, a csipegető, aki megpróbálja élvezni a fa gyümölcseit, aggodalommal és bánattal teli. Ha azonban ez a szenvedő madár valahogyan barátja, az Úr felé fordítja az arcát, s felismeri dicsőségét, azonnal megszabadul minden aggodalomtól."
Svetásvatara Upanisád 4.7
A legkorábbi munkáim egyike. Az inspiráció egy a Néprajzi Múzeumba tett látogatásom során történt. Egy érdekes távol keleti dominó játékot láttam, ahol a papírra festett hosszúkás lapokra állatfigurákat rajzoltak. Megcsodáltam, hogy egy ilyen érdekes hosszúkás formában milyen jellemzően lehet sematikusan állatokat megjeleníteni. Eldöntöttem, hogy megpróbálok hasonló formavilággal ékszert készíteni. Ennek első darabja lett ez a madaras medál. A második tagja a cicás medál, de ehhez külön történet fűződik, amit a medálnál elolvashatnak. Vannak még vázlataim a sorozat többi tagját illetően, de az idő még nem érkezett el, hogy elkészítsem őket.

Plasztikus nem lemezszerű. Zsűrizett, forma védett alkotás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése